[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-calendar” icon_size=”28″ title=”2022. MÁRCIUS 15.”][/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”59759″ img_size=”1200×600″ alignment=”center”][vc_column_text css=”.vc_custom_1647035288090{padding-top: 20px !important;}”]
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc újkori történelmünk és nemzeti identitásunk egyik legmeghatározóbb eseménye. A heroikus történelmi korszak megidézése mellett március 15-i nemzeti ünnepünk a szabadság, testvériség, nemzeti egység, összefogás és bátor tettrekészség erejének szimbóluma. Ünnepeljünk együtt az online térben is! Március 15-i újranézhető programjaink lélekemelő élményeket tartogatnak kicsiknek és nagyoknak.
[/vc_column_text][vc_text_separator title=”Hej, március lágy szellője”][vc_column_text]Ünnepi népdalcsokor Csombordról
Boros Erzsébet népdalénekes és a Csombordi Pipacs Néptánccsoport tagjai alkalomhoz illő népdalcsokorral emlékeznek meg nemzeti ünnepünkről, az 1848-49–es szabadságharc évfordulójáról. A népdalok végigkísérik a szabadságharc eseményeit, a verbuválást, a harchoz társuló érzelmeket, egészen a tizenhárom aradi vértanú mártírhaláláig.
Előadó: Boros Erzsébet népdalénekes és a Csombordi Pipacs Néptáncscsoport
A szívhez szóló összeállítást a Duna-Ház Facebook oldalán nézhetjük-hallgathatjuk meg >>[/vc_column_text][vc_text_separator title=”„…kiskunsági Szentmiklósnak ifjú népe! Benyitottál a szívemnek közepébe!„”][vc_column_text]Tóth Péter Lóránt versvideója Petőfi Sándor Kunszentmiklóson viselt dolgairól
Hol ment a juhász szamáron? Ki volt „Szentmiklósnak egy rózsája”? Hol fordult meg Petőfi Sándor élete olyan irányba, amelynek vége nem lehetett más, mint Segesvár? Tartsanak velünk a garabonciás költő nyomában, a Kárpát-medence egyik legszebb szegletébe, a Felső-Kiskunság szívébe: Kunszentmiklósra!
Tóth Péter Lóránt kunszentmiklósi Radnóti-, Latinovits- és Dudás Kálmán-díjas versmondó. Összeállításában elhangzanak Petőfi Sándor Szülőföldemen, Nemzeti dal, Megy a juhász szamáron, Búcsú Kunszentmiklóstól c. költeményei. Részletek láthatók a Szabadságharc c. előadásból és az „E becses zászlónak, a Hazának” c. táncszínházi produkcióból.
Szereplők: Tóth Péter Lóránt versvándor, Tóth Péter Zalán
Készítette: Kiss Attila
Nézzük újra a március 15-i nemzeti ünnepünkre készült összeállítást a Duna-Ház Facebook-oldalán >>[/vc_column_text][vc_text_separator title=”Marosán Csaba irodalmi kalendáriuma”][vc_column_text]Petőfi Sándor: Magyar vagyok
Az összeállításban Petőfi szenvedélyes és személyes hangvételű verse a hazafias magyar líra egyik gyöngyszeme hangzik el. Március 15. a szabadság ünnepe, az egyik legőszintébb ünnepünk, amelyre egyformán öltöztetjük díszbe a szívünket. Ezt a napot nagyon lehet szeretni. A lánglelkű Petőfi, aki talpra szólította a magyart és ezzel mindörökre beírta magát történelmünkbe, a kezdődő tavasz reménye, a fiatalság lendülete, az erőszak nélküli forradalom minden ereje benne van.[/vc_column_text][vc_text_separator title=”A huszár lova – online mesetorna”][vc_column_text]Milyen március 15. gyerekszemmel, játékkal, mesével, tánccal? Kiderül A huszár lova c. interaktív foglalkozásból. A gyerekek átváltozhatnak délceg huszárrá, együtt megtanulunk menetelni, tisztelegni, még verbunkot is járunk. Gyere, hallgasd meg a mesét és legyél te a mesehős! Mesetornázzunk együtt március 15-én, kedden délelőtt a Duna-Ház Facebook-oldalán! Aki mesél és tornázik veletek: Zámborszky Eszter mesemondó, tánc-, dráma- és mesepedagógus.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
