[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”fas fa-book-reader” icon_size=”28″ title=”MAROSÁN CSABA IRODALMI KALENDÁRIUMA”]Petőfi Sándor magyar költő, forradalmár, nemzeti hős
(Kiskőrös, 1823. január 1. – 1849. július 31.)[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-mail-forward share” icon_size=”28″ title=”ÖSSZEFOGLALÓ A SOROZATRÓL” read_more=”box” link=”url:https%3A%2F%2Fduna-haz.com%2Fmarosan-csaba-irodalmi-kalendariuma%2F|title:Maros%C3%A1n%20Csaba%20irodalmi%20kalend%C3%A1riuma” pos=”heading-right”][/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column css=”.vc_custom_1644343966032{padding-top: 0px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1644344202002{padding-top: 0px !important;}”]
Online irodalmi, művelődéstörténeti sorozat a Duna-Ház Facebook-oldalán és honlapján.
[/vc_column_text][vc_column_text]
Március 15. a szabadság ünnepe, az egyik legőszintébb és legigazibb nemzeti ünnepünk, amelyre egyformán öltöztetjük díszbe a szívünket. Ezt a napot nagyon lehet szeretni. A lánglelkű Petőfi, aki talpra szólította a magyart és ezzel mindörökre beírta magát történelmünkbe, a kezdődő tavasz reménye, a fiatalság lendülete, az erőszak nélküli forradalom minden ereje benne van. Ezen a napon nem csak emlékezünk, hanem ünnepelünk.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1634071181572{padding-top: 0px !important;}”][vc_column width=”1/2″][vc_video link=”https://youtu.be/8A3G0L0ASsQ”][/vc_column][vc_column width=”1/2″ css=”.vc_custom_1634071403039{border-left-width: 1px !important;padding-top: 0px !important;border-left-color: #000000 !important;border-left-style: solid !important;border-radius: 1px !important;}”][vc_text_separator title=”PETŐFI SÁNDOR: MAGYAR VAGYOK (részlet)” css=”.vc_custom_1647036594695{margin-bottom: 0px !important;border-bottom-width: 0px !important;padding-top: 0px !important;padding-right: 0px !important;padding-bottom: 0px !important;padding-left: 0px !important;}”][/vc_column][vc_column width=”1/2″ css=”.vc_custom_1644343777803{border-left-width: 1px !important;padding-top: 0px !important;padding-left: 0px !important;border-left-color: #000000 !important;border-left-style: solid !important;border-radius: 1px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1647036622320{padding-top: 15px !important;padding-left: 20px !important;}”]
Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy területén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
A Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.
Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.
Magyar vagyok. Büszkén tekintek át
A multnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk,
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Ugy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1634071181572{padding-top: 0px !important;}”][vc_column css=”.vc_custom_1644343821719{padding-top: 20px !important;}”][vc_column_text]Petőfi szenvedélyes és személyes hangvételű verse a hazafias magyar líra egyik gyöngyszeme. Ünnepélyes, emelkedett, mégis őszinte, személyes hangvételben vall benne a költő saját hazaszeretetéről. A minden versszak elején visszatérő Magyar vagyok hatásosan hangsúlyozza, hogy a hazaszeretet örök, ezek az érzések nem változnak.
Azáltal ünnepeljük a legméltóbban nemzeti ünnepünket, ha bebizonyítjuk, hogy tovább él bennünk a forradalom eszméje, amelyet igazságérzetünk és szabadságvágyunk tüze táplál. Az a fajta végtelen és lángoló hazaszeretet, amit Petőfi és nemzedéke képviselt, az valóban példa számunkra, ugyanakkor elgondolkodtat, és tettekre sarkall.
Marosán Csaba ünnepi videófilmjének egyik legfontosabb üzenete, hogy a “tégy magadért, az Isten is megsegít” ’48-asok által is képviselt elvénél jobb útmutató nincs az ember, a család és a haza megmaradásához. Ehhez fontos búcsút intenünk az önsajnálat és az örökös panaszkodás rémisztő szokásának. Az a jó hazafi, aki a legjobb minőségben végzi el a Teremtőtől rámért feladatát. Ez ‘48 egyik legfontosabb öröksége.
Mi, a márciusi ifjak késői unokái, fejet hajtunk 1848. március 15-ének emléke előtt.
Méltóságteljes ünneplést kívánunk mindenkinek!
“Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!”
Korábbi előadások >>[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
