Üdvözlet Torockóról

A korabeli képeslapok közül vannak olyanok, amelyeken a szöveg a mai napig olvasható formában megmaradt.

Különös belegondolni százéves képeslapok esetén, hogy vajon ki írta, kinek küldte, milyen viszonyban voltak, mikor találkoztak utoljára, célba ért-e a levél abban a korban, amikor két találkozás között nem maradt más, csak az egymásra gondolás, és az ilyen kézzel írt üzenetek a képeslapokon.

Kerekes Lenke nagyságos úrleánynak, Nagyenyed

Édes Lenke! Megkaptad a levelemet és benne a fényképeket? Torockón vagyunk, szép időt kaptunk a kirándulásra. Rád gondolva szeretettel csókol: Schuster.

1911. augusztus 14.

 

Bartha Rencsike nagyságos úrleánynak, Marosvásárhely, Kereskedelmi Iskola

Az ember igazán nem képes betelni a vidék szépségével. Itt a szép népviseletű Toroczkó vidékének egyik festői tája. Holnap, csütörtök este veszem az utam az isteni Dés felé s onnan a bukovinai határra, Tihuczára megyek, ha nem lesz erős hideg. Bartha néni kezeit csókolom, Viktort üdvözlöm. Kezeit csókolja: Feri.

Torda, 1912. április 24.

 

Tekintetes Kónya Sándor úrnak, Kolozsvár, Fürdő utca 11.

Kedves édesapám és anyám!

Épen fent vagyunk a Székelykövön, sajnos köd van, mert borús az idő. Reméljük, holnap szebb idő lesz, mert az eddigiek is szebbek voltak. Ezt a lapot fenn, a hegy tetején írom. Holnap Tordára indulunk. A viszontlátásig mindnyájatokat csókol: Sanyi.

Toroczkó – Székelykő, 1915. április 14.

 

Tordai Teri tanárnő őnagysága, Budapest, I. kerület, Bercsényi utca 8, III. emelet 3. Ungaria.

Kedves Teri!

Egy kedves napot töltöttünk a torockói hegyek között, ahonnan Reád is szeretettel gondolunk. Igen szép, érdekes színezetű viselet van itt. Különben valószínűleg Te is jártál itt.

Hogy vagy Teri? Nem rándulsz haza egy kicsit? Laciék hogy vannak, Bélus hogy érzi magát Pesten? Csókolunk szeretettel: Ilonka.

Cluj. 1935. június 20.

 

Nagyságos Bartha Lajos vegyészmérnök úrnak, Bodajk, Fejér megye, Alumínium ércrakodó

Kedves Lajos! Tegnap voltam apámékkal Toroczkón, ahol az idő nagyon jól telt el, én kétszer másztam meg a Székelykövet, ami nagy dolog. Tegnap 5-kor jöttem haza Gyéresre. Nagyon sajnáljuk, hogy nem jöhetsz haza, mert sokat mulatunk (teniszezünk, fürdünk, stb.). Már rég óta nem írtam neked, azt sem írtam meg, hogy a vívóversenyen 2 érmet nyertem (I. és II. díj). Leveleidet várom, szokszor csókol szerető unokabátyád: Miklós

Aranyosgyéres, 1928. július 6.

 

Megosztom