Hunyadi Mátyás a legnépszerűbb és az egyik legnagyobb királyunk 1443. február 23-án, Kolozsváron született. Apja Hunyadi János, a nagy törökverő, erdélyi vajda, majd magyar kormányzó, anyja magyar köznemesi család szülötte, Szilágyi Erzsébet. Bár 1458-tól uralkodott, királlyá koronázására 1464-ben került sor Székesfehérvárott, cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. Mátyás uralkodói teljesítménye már kortársai körében nagy vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre.

A kritikus nézet szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve az azt megalapozó, az ország kíméletlen adóztatása révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen volt ellenállni a török veszélynek, és ezért stabilabb államhatalom létrehozására törekedett. Felismerte az államszövetségek erejét Kelet-Közép-Európában, de ezt a törekvését nem tudta kivitelezni.

Nagy eredménye viszont, hogy választott királyként is sikerült megszilárdítania hatalmát. Kihasználta a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét. Maga mellé állította az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket, illetve azok változatos koalícióit hozta létre. Mesterien kezelte a korabeli társadalmi kommunikációt, igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy akár ennek révén is támogatást szerezzen politikai céljai eléréséhez.

Legfontosabb célját, fia örökösödésének biztosítását, Corvin János trónra lépését azonban nem sikerült elérnie. Egyértelműen a 15. század kiemelkedő magyar politikusa volt. Legismertebb hagyatékai a Corvinák, de országszerte több a nevéhez köthető építészeti emlék is fennmaradt. Halála után, részben a nehéz időknek köszönhetően az emberek felértékelték a király döntéseit, így több olyan szólás-mondás és történet is él a köztudatban a mai napig, melyek Mátyás király nagyságát, igazságosságát hirdetik. Az egyik ilyen a „Meghalt Mátyás, oda az igazság.” Az uralkodó képe a humanizmus hatására átformálódott utólag, magasztalni kezdték, főleg a mohácsi csata után kialakult helyzet miatt.

Mátyás dicsőségét elsősorban a róla készített szobrok emelték. Legismertebbek a pozsonyi születésű Fadrusz János kolozsvári szobra, mely 1901-ben elnyerte a párizsi világkiállítás szobrászati nagydíját. A szoborcsoport átadása 1902-ben volt. A Mátyás király kútja szobor a Budavári Palota Hunyadi-udvarában Strobl Alajos alkotása. Alakja az épített örökségünkben több helyen megjelenik a Kárpát-hazában.

A képzőművészet és az irodalom is megőrizte alakját. Vörösmarty Mihály a Czillei és Hunyadiak című drámájában az uralkodó fiatalkorát dolgozta fel, pozitív képet festve Hunyadi Mátyásról. Vörösmarty mellett Szigligeti Ede és Mikszáth Kálmán is írt műveket, melyekben vagy közvetlenül Mátyás, vagy egy róla mintázott szereplő van a középpontban.

A magyarok mellett számos más környező nép hagyománya is az egyik legnagyobb királyként tartja számon, emlékét számos népmese és monda őrzi.

Forrás: Wikipédia, Itthonrólhaza.hu