Szent Korona
Add meg itt a címsor szövegét
Szent István király koronája az évszázadok alatt nemcsak a hatalom jelképe, hanem a magyar állam, az egész magyar nemzet megtestesítője, minden jog és tulajdon forrása lett. A Korona a király személyétől függetlenül egyesítette jogilag is az ország lakóit, kifejezte a nemzet egységét. Csak az lehetett Magyarország királya, akit az esztergomi érsek Székesfehérváron a Szent Koronával megkoronázott. Jelentőségét és erejét mutatja, hogy napjainkban a magyar törvényhozás épületében, az Országházban található a koronázási jelvényekkel együtt. Ezért 2020-ban, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján, nemzeti összetartozásunk jelképeként a Duna Médiaszolgáltató megvásárolta a Szent Korona és a koronázási ékszerek másolatait, majd az alkotásokat a torockói Duna-Házban helyezte el. A mesterdarabokat Panyik Imre felvidéki díszműlakatos két év alatt készítette el. Bár a Szent Korona másolatának minden eleme kovácsoltvasból készült, súlyra és méretre megegyezik az eredetivel, akár a jogar és az országalma. Az ékszereket Torockóra egy kovácsoltvassal pántolt fa utazóládában szállították, amely szintén hű mása az eredetinek.
TÖRTÉNELMI HÁTTÉR
Krónikások írásai tudatják velünk, hogy Szent István király a koronája képében ajánlotta országát Mária oltalmába. A szertartás során, már az állam egészét és annak lakosait képviselte a korona. Innen eredendő, hogy a közjogi gondolkodásban a Szent Korona jelképezte az állam szabad lakosait, az államot, mint földterületet és az államot, mint hatalmat egyaránt.
Csakis az a király volt szuverénnek tekinthető hazánkban, akit a Szent Koronával koronáztak meg. Az uralkodó soha nem saját jogán uralkodott, hanem csupán a Szent Korona, vagyis az állam akaratából, így tiszteletben is kellett tartania ezt a viszonyrendszert. Mivel a királyi hatalmat a Szent Korona ruházta az uralkodóra, ezért nagyon fontos volt, hogy az uralkodót a Szent Koronával koronázzák meg. Ennek hiányában a király hatalma megkérdőjelezhető és ingatag volt. Erre példa II. József, aki 1780-ban lépett trónra, de lemondott a koronázásról és a vele járó eskütételről is. Talán ezért nem érezte a Szent Korona hatalmát, erejét és talán nem véletlen, hogy a nép nem fogadta el királyául sem, elképzelhető, hogy ezért is volt annyira abszolutista hatalomgyakorlata a kalapos királynak. Az is elképzelhető, hogy halála előtt ébredt mindennek a tudatára, így nem sokkal még a halálának beköszönte előtt, 1790 februárjában visszaküldte a koronázási ékszereket Budára, amelyek a király halálának másnapján meg is érkeztek.
A Szent Korona, vagyis a “Sacra Corona Regni Hungariae” szerkezet nemcsak a korona szentségére utal, hanem annak hatalmára, mégpedig arra, hogy a korona önmagában testesíti meg az ország teljességét. Vagyis mostantól a Székelykő és a Szent Korona összeölelkezve testesítik meg az együvé tartozást.