[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”fas fa-book-reader” icon_size=”28″ title=”2023. JANUÁR 20., PÉNTEK 13:00*”]*Romániai idő szerint![/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-mail-forward share” icon_size=”28″ title=”IRODALMI HÁTTÉR” read_more=”box” link=”url:https%3A%2F%2Fduna-haz.com%2Fpetofi-sandor%2F|title:Pet%C5%91fi%20S%C3%A1ndor” pos=”heading-right”][/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column css=”.vc_custom_1644343966032{padding-top: 0px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1673974295634{padding-top: 0px !important;}”]

A Duna-Ház kihelyezett rendezvénye az Ótordai református templomban

[/vc_column_text][vc_single_image image=”61039″ img_size=”1200×600″ add_caption=”yes” alignment=”center” css=”.vc_custom_1674149072823{padding-top: 10px !important;padding-bottom: 10px !important;}”][vc_column_text]

Pilinszky János e fogalmakkal jellemezte Petőfit: teremtés, kivont kard, lovasroham, lángész, vállalkozás, nap, amely éget. Petőfi Sándor életét és halálát is számos mítosz övezi. De vajon mennyire élő a tananyagba bekerült költő arcképe? Ez is kiderül Marosán Csaba legújabb, Költészetünk vadvirága című előadásából. Az irodalmi pódiumműsort a magyar kultúra napjának tiszteletére, a Petőfi 200 emlékév keretében mutatja be a színművész Tordán.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1634071181572{padding-top: 0px !important;}”][vc_column width=”2/3″][vc_column_text]Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb alakja. Rövid élete alatt közel ezer verset írt magyarul, ebből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították. Költészete korszakos jelentőségű, versei máig széles körben népszerű kötelező tananyagok, a lánglelkű költő irodalmi életünk és teljes világképünk, nemzettudatunk máig meghatározó alakja.

De milyen lehetett az igazi Petőfi Sándor? Hősiesnek, férfiasnak, romantikusnak, egyszóval tökéletesnek szeretjük látni Petőfit. Tudatosan öltözködött, picit hiú, makacs, vagány és hirtelen haragú volt. Szeretett kilógni a sorból, kilenc iskolában megfordult diákként. Jó humora volt, és szerette az öniróniát.

Az előadás célja, hogy levegye a polcról, megmozgassa, hús-vér emberként láttassa Petőfit, akire ma is nagyon nagy szükségünk van.

Marosán Csaba színművész, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulatának tagja évek óta járja irodalmi összeállításaival az erdélyi falvakat, településeket: iskolákat és templomokat. Közérthető, személyes hangvételű előadásaiban mai életérzésekkel, aktuális tartalmakkal tölti fel klasszikus értékeinket, közel hozva azokat a 21. századi közönséghez. Rendszeres fellépője a Duna-Háznak is.

Az előadást összeállította és előadja: Marosán Csaba színművész
Helyszín: Ótordai református templom, Torda
Együttműködő partnerünk: Jósika Miklós Elméleti Líceum

További információk, versvideók, kisfilmek >>
Korábbi előadások >>[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/3″ css=”.vc_custom_1634071403039{border-left-width: 1px !important;padding-top: 0px !important;border-left-color: #000000 !important;border-left-style: solid !important;border-radius: 1px !important;}”][vc_text_separator title=”PETŐFI SÁNDOR” css=”.vc_custom_1673974946520{margin-bottom: 0px !important;border-bottom-width: 0px !important;padding-top: 0px !important;padding-right: 0px !important;padding-bottom: 0px !important;padding-left: 0px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1673975051605{padding-top: 15px !important;padding-left: 20px !important;}”]

Petőfi olyan, mint a magyar foci, mindenki tud róla valamit – általában sztereotip dolgokat –, mindenkinek van véleménye róla. Az iskolában már kis korunktól sulykolják belénk élete fontosabb időpontjait és helyszíneit, 1848-49-es szerepvállalását, az Anyám tyúkját vagy éppen a Nemzeti dalt. De Petőfi nem csak azért fontos, mert nélküle nem lenne március 15. Sok minden másért is fontos. Szerényebb lenne nemzettudatunk, eggyel kevesebb nagy figurája lenne az amúgy elég tarka magyar irodalomnak, szegényebbek lennénk sok szép verssel és anekdotával, valamint számtalan Petőfi-emlékhellyel. És szegényebbek egy Nagy Példaképpel!

Részlet a Petőfi Túrakör írásából >> 
További információk, kisfilmek, érdekességek a velünk élő Petőfiről >> 

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]