[vc_row][vc_column][bsf-info-box icon=”Defaults-calendar” icon_size=”28″ title=”NOVEMBER 29. „][/bsf-info-box][vc_single_image image=”55388″ img_size=”1200×600″ alignment=”center”][vc_column_text css=”.vc_custom_1575062773893{padding-top: 20px !important;}”]
A 20. század egyik legjelentősebb erdélyi magyar kisebbségi politikusának küzdelmes életével és máig alapműveknek számító írásaival ismerkedhettünk meg Dr. Kovács Sándor novemberi előadásában. Az Unitárius írók a 16–20. században c. sorozat ezúttal is torockói kötődésű témával folytatódott a Duna-Házban.
Mikó Imre erdélyi magyar politikus, író, unitárius egyházi ember. A bölöni gyökerekkel büszkélkedő unitárius család mind az egyházban, mind a közéletben fontos szerepet vállalt. Az előadás az unitárius főgondnokot, az írót, a nemzetéért vívódó politikust mutatja be. Ismertetésre kerül unitárius trilógiája is – A bércre esett fa, Az utolsó erdélyi polihisztor és A szülőföld szerelmese – melyben Bölöni Farkas Sándornak, Brassai Sámuelnek és Orbán Balázsnak állít emléket.
Mikó Imre családja apai ágon a Székelyföldről, anyai ágon Torockóról származott. A kolozsvári Unitárius Kollégiumban érettségizett 1929-ben, később jogi disszertációját A Székelyföld kulturális autonómiája címmel írta. Nemzetközi jogot tanult a Sorbonne-on, majd 1938-ban, a királyi diktatúra bevezetése után Bánffy Miklós elnök mellett a Magyar Népközösség bukaresti jogvédő irodájának főtitkára lett.
Észak-Erdély Magyarországhoz csatolása után – 1940–1944 között – országgyűlési képviselő az Erdélyi Párt színeiben. 1941-ben Budapesten jelent meg a Huszonkét év című könyve, amely az erdélyi magyarság tárgyilagos és pontos politikai története 1918. december 1-jétől 1940. augusztus 30-ig. Nemzetiségi jog, nemzetiségi politika címmel 1944-ben megjelent könyve máig a téma alapművei közé tartozik. 1944 októberében mintegy 3000 kolozsvári polgárral együtt a szovjet csapatok elhurcolták és az Azovi-tenger partján fekvő Taganrog városban tartották fogva. Ott megtanult oroszul, s hazatérése után egy évtizedig az orosz nyelv és irodalom tanára volt hajdani iskolájában. A Bolyai Tudományegyetemen 1954-ben orosz nyelv és irodalom szakon tanári diplomát is szerzett. 1955–1962 között mintegy kilenc könyvet fordított oroszból és franciából.
Az 1956-os forradalmat követő erdélyi megtorlási hullám során állásából eltávolították, megvonták tőle a közlés jogát is. Egy könyvlerakat raktárosaként, majd könyvesbolti elárusítóként dolgozott évekig, közben két vásárló közt a pulton írta tanulmányait. A ’60-as évek enyhülő légkörében ismét közéleti szereplést vállalt, 1964-ben az Unitárius Egyház főgondnokává választották. Politikai rehabilitációját nagyban segítette, hogy az államvédelmi hatóság beszervezte, egyszerre volt megfigyelt és informátor. Emberi méltóságát ebben a helyzetben is igyekezett megőrizni.
Mikó Imre jogvédő politikai harcai a kommunista diktatúra embertelen évtizedeiben, meghurcoltatásai és talpra állásai, egész küzdelmes élete a XX. századi erdélyi magyar történelem jellegzetes szimbólumai.
Előadó: Dr. Kovács Sándor egyháztörténész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének előadótanára
Együttműködő partnerünk: Torockói Unitárius Egyházközség
Korábbi előadásainkról információt itt talál >>[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
