[vc_row][vc_column][vc_single_image image=”58377″ img_size=”1200×600″ alignment=”center”][vc_column_text]
November 11. Szent Márton napja. Ehhez a naphoz különösen sok néphagyomány, legenda és hiedelem kötődik. Emellett Márton napja a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor még megengedett volt a jóízű, gazdag falatozás és vigadalom.
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (Szombathely) nevű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában, Márton pedig Isten szolgálatába állt. Jóságáról már élete során is legendák keringtek, s az alázatos misszionáriust püspökké akarták szentelni.
A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől a szerény pap a ludak óljában próbált elbújni. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével elárulták Márton rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Tours-ban segítette a rászorulókat. A lúd Márton madara lett a keresztény naptárban.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1634071181572{padding-top: 0px !important;}”][vc_column width=”2/3″][vc_text_separator title=”MÁRTON-NAPI IDŐJÓSLÁS” css=”.vc_custom_1636452500637{padding-top: 0px !important;padding-right: 0px !important;padding-bottom: 0px !important;padding-left: 0px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1636452579071{padding-top: 0px !important;}”]„Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” – Márton napjához sok olyan népi megfigyelés kapcsolódik, ami a téli időjárásra vonatkozik.
A népi hagyomány úgy tartja, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik“, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz, amennyiben „barna lovon nyargalász“, vagyis nem esik hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. Gyakran a Márton-napi liba húsából is következtettek az időjárásra. A népi kalendárium szerint hogyha a liba csontja barna és rövid volt, akkor sáros télre, ha viszont hosszú és fehér, akkor havas télre lehetett számítani.
”-Ha a Márton lúdja csontja veres,
Nagy hideg lesz,
– Ha fehér,
Sok hó lesz,
– Ha fekete,
Esős ősz és háborgó tél lesz.”[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/3″ css=”.vc_custom_1634071403039{border-left-width: 1px !important;padding-top: 0px !important;border-left-color: #000000 !important;border-left-style: solid !important;border-radius: 1px !important;}”][vc_text_separator title=”MÁRTON-NAPI LAKOMÁK” css=”.vc_custom_1636452525845{padding-top: 0px !important;padding-right: 0px !important;padding-bottom: 0px !important;padding-left: 0px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1636452612983{padding-top: 0px !important;padding-left: 20px !important;}”]
Régen Szent Márton napja jelentette a mezőgazdasági év végét, ilyenkor kezdődött a téli pihenő időszaka. A cselédek ilyenkor kapták meg az évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. A hiedelem szerint Szent Márton napján ludat illik enni, mert aki Márton napján nem eszik libát, az egész évben éhezni fog. A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből: innen ered a püspökfalat szavunk.
[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]Márton-napjához kapcsolódóan jó szívvel ajánljuk Facebook oldalunkon visszanézhető élményfestésünket, melyben az ízes élőszóval előadott legendából meríthetünk ihletet az alkotásra, majd lépésről lépésre kelhet életre a mese a vásznakon, rajzlapokon Zámborszky Eszter értő, szakszerű irányításával.
Márton-napi élményfestés >>[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
