Online irodalmi, művelődéstörténeti sorozat a Duna-Ház Facebook-oldalán és honlapján.
Márai Sándor egyike legjelentősebb és legnépszerűbb prózaíróinknak. Életútja az egyik legkülönösebb a tragédiákkal és remekművekkel teli 20. századi magyar irodalomban. A hazai közönség számára sokáig ismeretlen volt. Műveit, amelyekben a magyar polgárság értékrendjét jelenítette meg, ma már szinte minden világnyelvre lefordították. A 33 évvel ezelőtt elhunyt íróra emlékezünk Marosán Csaba színművész online sorozatában. Márai Sándor Felelni c. verse ma is megrendítően érvényes.
Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban a kommunista hatalomátvétel nyomán emigrációba kényszerült, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből. Haláláig a nevét is alig lehetett kiejteni. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmusellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője. Azé a társadalmi osztályé, aminek létezését is megtagadta az értékromboló kommunista diktatúra.
Az 1980-as években lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, és nem lesz demokratikus választás, addig egyetlen műve kiadásához vagy előadásához sem járul hozzá. Életműsorozatának újrakiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
Olvassuk műveit! Emléke legyen áldott.
MÁRAI SÁNDOR: FELELNI
Néha felelni kell az élet kiszámíthatatlanul bekövetkező,
s elodázhatatlanul végzetes pillanataiban: felelni kell,
az egészre. Ki vagyok? Mit akarok?
Ki ellen, kinek érdekében akarok élni?
Miért? Milyen képességekkel, eszközökkel, felkészültséggel?
Ami fontosabb mindennél: milyen szándékkal?…
És, felelni az egészre: hol tartok?
Van-e még tartalékom áldozatkészségből, önzetlenségből,
vagy már csak megóvni és megmenteni akarok maradék készleteket?
Ez a pillanat az életben, amikor felelni kell.
Várják a választ, a csend nagy, drámai.
De ilyenkor megtudod és észreveszed,
hogy e kérdésekre szavakkal nem, csak az élettel lehet felelni.
MÁRAI SÁNDOR RÉSZLETES ÉLETRAJZA
Író, költő, esszéista. Iskoláit Kassán, Eperjesen, Budapesten végezte, ezt követően a Magyarország című lap munkatársa lett. 1919-ben a Kommün bukása után Prága, Lipcse, majd Frankfurt am Main lett tartózkodási helye, majd Berlin és Párizs volt a következő állomás, végül 1928-ban feleségével együtt Budapestre költöztek. Itt újságíróként 1936-ig az Újság, majd a háború végéig a Pesti Hírlap munkatársa volt. Egy polgár vallomásai c. önéletrajzi regényével (1934–1935) a modern magyar prózairodalom egyik legjelentősebb műve született meg. 1928 és 1948 között a legolvasottabb és legtermékenyebb szerzők közé tartozott. Harminckilenc műve (regény, vers, esszék, elbeszélések) jelent meg több kiadásban. 1943 tavaszán kezdett memoárjainak írásához. A naplóírás életművének jellegzetes műfaja lett. A háború után a kommunista hatalomátvétel számára az emigráció kényszerét jelentette. 1948 nyarán emigrációba vonult. Svájcba, Olaszországba, 1952-ben pedig New Yorkba költözött. A Szabad Európa Rádió munkatársa volt 1951–1968 között. Az 1956-os magyar forradalom hírére Európába repült, de csak az orosz megszállás idejére ért ide. 1968-ban Salernóba, Olaszországba költözött, végül 1979-ben a kaliforniai San Diegóban telepedett le. Rövid idő alatt elveszítette feleségét, fogadott fiát, testvérét. 1989-ben, öregen, magányosan és betegen, önkezével vetett véget életének. 1990-ben Magyarországon posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki, ettől kezdve adták ki újra műveit.
