Rendezvényeinket közös biztonságunk érdekében, a fokozott járványkészültség miatt torockói helyszínünkről egy időre az online térbe költöztettük. Igyekszünk ebben a formában is tartalmas programokkal, maradandó élményekkel kárpótolni közönségünket.
Az első tavaszi rendhagyó történelemórán jeles évfordulóról emlékeztünk meg. A 450 évvel ezelőtt elhunyt János Zsigmond választott magyar király és első erdélyi fejedelem árnyalt portréját állította középpontba Dr. Kovács Sándor előadása, A magyarság története c. sorozat áprilisi részében.
A feladat azért sem könnyű, mert János Zsigmond alakját ma is a felekezeti elfogultság mentén rajzolják meg. Hol az unitáriusok szentéletű királyaként, hol a csíki katolikusok hitét kiirtani akaró uralkodóként, hol pedig tehetségtelen, gyenge fejedelemként ábrázolják. A világnézeti és felekezeti szemüveget levetve a művelődéspártoló és egyetemalapításban gondolkodó uralkodót ismerhetik meg közelebbről a résztvevők.
II. János, teljes nevén Szapolyai János Zsigmond István, közkeletű nevén János Zsigmond (Buda, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, 1571. március 14.) Magyarország választott, de meg nem koronázott királya (rex electus non coronatus) 1540 és 1571 között, Erdély első fejedelme (Princeps Transsilvaniae et Partium Regni Hungariae eidem annexarum – Erdély és Magyarország hozzákapcsolt részeinek fejedelme). Apja I. János király, anyja Jagelló Izabella királyné. 1541-ben Szulejmán szultán a keleti országrészt adta neki uralkodásra, de mivel csecsemő volt, helyette anyja, Izabella, illetve Fráter György kormányzott. Bár a Szent Korona és a koronázási jelvények 1551-ig anyja birtokában voltak, nem koronáztatta meg fiát. A száműzetésben töltött 1551 és 1556 közötti időszakot leszámítva tényleges hatalma Erdélyre és változó méretű tiszántúli területekre (a Partiumra) terjedt ki, mivel az ország középső és déli részét a török, nyugati és északi részét pedig Habsburg Ferdinánd, majd fia, Miksa uralta. A történelem egyetlen unitárius vallású uralkodója.
A magyar történelem iránt érdeklődő diákok mellett az iskolapadból rég kinőtt generációknak is tartalmas kikapcsolódást nyújt a számos történelmi és művelődéstörténeti kuriózumot, érdekes összefüggéseket feltáró rendhagyó történelemóra.
Rendhagyó történelemórák
A sorozat évenként megújuló tematikájában kiemelt helyett kapott A magyarság története – 1100 év a Kárpát-medencében témakör, ahogy az erdélyi magyar történelem meghatározó korszakai és eseményei is, de 2017-ben a világvallások ösvényein is kalandozhattak a résztvevők. 2019-ben a torockói és torockószentgyörgyi törzsközönséghez igazán közel álló téma került napirendre. Unitárius írók és szellemi vezetők alakját, eseménydús életútját, művelődéstörténeti hatását vizsgálták az előadások. 2020-ban a trianoni diktátum korabeli és máig tartó hatásait unitárius szemszögből követhették végig az érdeklődők az előadótól megszokott közvetlen, humoros, élményszerű stílusban. 2021-ben az unitárius, de a magyar művelődéstörténetben is számottevő, kerek évfordulós személyiségekre koncentrál a sorozat.
Előadó: Dr. Kovács Sándor egyháztörténész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének előadótanára
Együttműködő partnerünk: Torockói Unitárius Egyházközség, Torockószentgyörgyi Unitárius Egyházközség
Az online előadáson a részvétel díjtalan.
Szeretettel várjuk az érdeklődőket.
További információk, érdekességek, kisfilmek a Duna-Ház Facebook oldalán és az előadás Facebook eseményoldalán >>
