Itt a farsang, áll a bál! Indítsuk az évet mesés-zenés mulatsággal, amit kézműves foglalkozás színesít.
A Duna-Ház farsangi Mesepadlásán interaktív gyerekprogram szórakoztatja a legkisebbeket. A kreatív foglalkozás résztvevői a torockói és torockószentgyörgyi óvodások és kisiskolások lesznek.
Tartsatok velünk a januári Mesepadlásra, ahol megismerkedhettek Cibere és Konc királyfiakkal, sőt a bőrükbe is belebújhattok, és uralkodási szokásaikba is betekinthettek. Közben hangszerekkel és népszokásokkal ismerkedünk, népi játékokkal, mondókákkal, dalokkal kalandozunk a mesék varázslatos világában. Kalandunk végén pedig mindenki elkészítheti saját farsangi álarcát!
Akik addig is szeretnének megismerkedni Cibere vajda és Konc király történetével, olvassanak bele a dramatikus játék néprajzi hátterébe.
CIBERE ÉS KONC EREDETE
Cibere vajda és Konc király
„Ütközet nagy lesz mindenkor a farsangban, Mikor Cibere bán beszáll az Bánságban, Konc vajda haragszik, dúl-fúl haragjában, Mert nincs tisztessége az negyvenhat napban. Ó mely szemérem ez a sós szalonnának, Az disznósódarnak, hogy füstön hallgatnak, De csak lencse, borsó tisztességben vagynak, Az szegény kapások halat nem kaphatnak.” – írta Szkhárosi Horvát András Kétféle hitről című énekében.
A böjt és a farsang jelképes párviadalát megjelenítő dramatikus játék Európa-szerte elterjedt volt, Magyarországon a 16. századtól maradtak róla feljegyzések. A 20. században főleg Erdélyben maradt fenn, ahol a farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották Cibere vajda és Konc Király tréfás küzdelmét. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket. A népi hiedelem szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyókedden harcol egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen – kezdődik a farsang. Húshagyókedden viszont Cibere vajda győz, vagyis a böjt veszi át a hatalmat a farsangi konctól.
A jelképes párviadal jellegzetes magyar változatai:
- Csíkmenaságon mindmáig a hagyományos farsangtemetés két főszereplője Konc király és Cibere vajda. Cibere vajda jellemzően böjti ételek alapanyagával díszíti ruháját, míg Konc király levesbe főtt csontokkal, csirkelábakkal ékesíti sokatmondó öltözetét.
- Csíkrákoson hamvazószerda reggelén az öregek kiküldték a gyerekeket a falu melletti, Csere nevű dombra, hogy szedjék össze azokat a késeket, villákat, amelyeket verekedés közben Cibere és Konc elhullatott.
- Mezőkövesden a karddarabokat szedették össze ugyanígy.
- A Felvidéken a böjt végén csapott össze Kiszileves és Sódor; ebben a viadalban természetesen Sódor győzött.
Szakirodalom: Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Manga János: Ünnepek, szokások az Ipoly mentén (Bp., 1968)
Foglalkozásvezető: Csortán Hajnal mesemondó, mesedalnok
Közreműködik: Tekergő Meseösvény Közhasznú Egyesület Ι Facebook
CSORTÁN HAJNAL
Mesemondó, óvópedagógus (Oroszhegy)
Magam mint Tekergő…
Őszbe fordult az idő, a csipkebogyó már pirosodott. A hűvös reggel csendjét egy telefoncsengés zavarta meg. Az alig két hónapja berukkolt katonát hívatták és közölték vele: – Gratulálunk! Lánya született! No… így kezdődött az én életem. A Gordon lábánál, a Fehér nyikó mentén, Székelyszentléleken telt a mesés gyermekkorom. Már kiskoromban tudtam, hogy tanítónő vagy óvónő leszek. A székelyudvarhelyi tanítóképzős évek, Elek apó szelleme úgy bevésődött a tudatomba, hogy soha más munka felé nem is kacsintgattam. A munkám lett a hivatásom. Bejártam hegyeket, völgyeket, országokat, városokat, ahol sok továbbképzőn kiálltam sok próbát, de a fejem sosem vesztettem el. Három csodás gyermekem nevelése csak erősítette a szakmai tudásom. Otthonról a népdal, a néptánc, a kézművesség, a természet és a munka szeretetét hoztam magammal, amit később néptánc és kézműves táborokban éltem át újra és újra. És akkor megtörtént a csoda. 2018-ban megtaláltak a Tekergők, a második családom, és megtalált a mese. Addig is volt, minden nap volt: az óvodában, otthon, társaságban… De ez valahogy más volt. Valami különleges borzongás. Amikor nem tudod megmagyarázni, csak érzed, hogy ott a helyed. És azóta mesélek úton-útfélen. Mindenhol, ahol szívesen hallgatják, mert szívtől szívig, lélektől lélekig hat, és ez jó. Nagyon jó. Tartson hát sokáig, amíg világ a világ s még két nap.
