[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-calendar” icon_size=”28″ title=”VISSZANÉZHETŐ 2018. NOVEMBER 17-IG!”]Ide kattintva nézheti vissza a filmet online >>[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-mail-forward share” icon_size=”28″ title=”VISSZA A FILMEKHEZ” read_more=”box” link=”url:http%3A%2F%2Fduna-haz.com%2Ffilmklub%2F|||” pos=”heading-right”][/bsf-info-box][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_video link=”https://www.youtube.com/watch?v=hAzzR2Uklok” align=”center” css=”.vc_custom_1541412138827{padding-bottom: 30px !important;}”][vc_column_text]

„Wenders férfilélek, ’Túl a felhőkön’. Távol és mégis oly közel.”

Régen hallottunk az elmúlt évtizedekben inkább dokumentumfilmesként dolgozó Wim Wendersről, a filmesek körében még mindig a legjobbak közt tartják számon. Korábban a Berlinálén, életműdíjjal tisztelegtek a német rendezőegyéniség előtt. A rangos nemzetközi filmfesztiválon Wenders-reptrospektívet tartottak a fiatal generációk számára is, amelynek csúcspontja a „Himmel über Berlin”, azaz a „Berlin felett az ég” volt.

A spirituális film 1987-es, Bruno Ganz, Peter Falk és Solveig Dommartin főszereplésével készült. Berlin, az „Angyalok” városa.

A nyolcvanas évek közepén még kettészakított Berlinben játszódó – cannes-i rendezői díjjal kitüntetett – játékfilm, Wim Wenders filozófikus, spirituális szerzői filmje az évtized iskolateremtő alkotásává vált. Curt Bois, történelem tanárként ül egy padon, a Fal árnyékában és azon elmélkedik, hogy addig innen el nem megy, míg a Potsdamer Platzot újra meg nem találja. Wenders igazi próféta volt hazájában, nemcsak gondolkodó, alkotó filmrendező. Wenders kulturális emlékezete azt a hangulatot keresi, amelyet ez a város szimbolikusan kifejez ma Európában, és amely ugyanakkor felidézi a hatvan év előtti dinamikus, élettől duzzadó metropolist, és annak a maihoz hasonlóan dekadens és morbid kultúráját, mint hiányt. Azóta már tudjuk, hogy a Fal leomlott, s Berlin élőbb, élhetőbb és színesebb, mint valaha volt, egykoron.

Wenders történetének hősei egytől-egyig mind Angyalok. Angyalszárnyakkal. „Igen, munkanélküli őrangyalok, akik a háború befejezése óta Berlinben tevékenykednek, ahogy az Úristen így hátrahagyta őket. Azután egy szép napon az egyik angyal szerelmes lesz. Találkozik egy trapézművésznővel, aki cirkuszban lép fel, angyal szárnyacskákkal a ruháján. Ezt nagyon mulatságosnak találja, és nagyon tetszik neki ez a lány. De ahhoz, hogy beleszerethessen, halandóvá kell válnia, mint minden földi lénynek. Nehéz elhatározás előtt áll…” – írja Wenders a Berlin felett az ég című forgatókönyvében. És a Mester ezt nagyon komolyan gondolja. Mert Ő maga is egy Angyal. Angyalszárnyakkal. Berlin felett. Az egész világ felett.

német-francia filmdráma, 130 perc, 1987

rendező: Wim Wenders
forgatókönyvíró: Peter Handke és Wim Wenders
Látványtervező: Heidi Lüdi
Producer: Anatole Dauman és Wim Wenders
Jelmeztervező: Monika Jacobs
Operatőr: Henri Alekan
Zeneszerző: Jürgen Knieper
Vágó: Peter Przygodda
főszereplők:
Damiel – Bruno Ganz
Cassiel – Otto Sander
önmaga – Peter Falk
Marion – Solveig Dommartin
Homer – Curt Bois[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]