[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-calendar” icon_size=”28″ title=”2021. OKTÓBER 15. PÉNTEK 19:00*”]*Romániai idő szerint!
[/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Redhagyó történelemóra előadás és könybemutató.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”58104″ img_size=”1200×600″ alignment=”center”][/vc_column][/vc_row][vc_row css=”.vc_custom_1576674863454{padding-top: 20px !important;}”][vc_column width=”2/3″][vc_column_text css=”.vc_custom_1635761167935{padding-top: 20px !important;}”]

Hosszabb online időszak után érkezik személyes előadással Torockóra, a Duna-Házba Dr. Kovács Sándor egyháztörténész, közkedvelt sorozatunk, a Rendhagyó történelemórák előadója. Az októberi előadás címe Behálózva, amit sokat sejtetően fejt ki az alcím: Unitárius útkeresés a totalitárius rendszer első évtizedeiben. Az évadnyitó előadáson ünnepélyes könyvbemutatóra is sor kerül.

Az erdélyi unitárius közösség számára sorsfordító korszak kerül középpontba az októberi történelemórán. Az előadás központi figurája dr. Kiss Elek (1888-1971) unitárius püspök, aki az unitárius egyház élén állt a kommunista diktatúra első évtizedeiben. Pontosan 75 éve választották püspökké, vezetése alatt az egyházban – külső nyomásra – addig nem tapasztalt változások történtek. Az előadásban szó lesz az 1956-os forradalom és szabadságharc unitárius áldozatairól és arról is, hogy milyen kompromisszumok árán sikerült megtartani a közösséget.

A Dr. Kovács Sándor által jegyzett Lapozgató – Az unitáriusok története című nemrég megjelent kiadvány bemutatójára is sor került az előadáson.
A kötetet bemutatta: Dr. Pál János unitárius lelkész, történész.

„E könyvet unitárius lelkész írta az unitárius egyházról. Olyan személy, aki ismeri és szereti azt a közösséget, amelybe beleszületett és amelynek szolgálatára csaknem három évtizede végképp önként elszegődött. De a lelkipásztor egyházszeretete nem homályosítja el a történész tárgyilagosságát. Leszámol a sérelmi és a polemikus történetírással és az évszázadok során keletkezett mítoszokat is a maguk helyén kezeli, és igyekszik lefejteni őket a történeti tényekről. Reméljük, hogy ez a kötet előszobája az Erdélyi Unitárius Egyház történetét feldolgozó modern nagymonográfiának.” – írja Ősz Előd Sándor református levéltárnok, lelkipásztor a könyvről.

Rendhagyó történelemórák

Dr. Kovács Sándor ötödik éve sikeres rendhagyó történelemórái folyamatosan megújuló tematikával várják közönségüket. A közkedvelt sorozatban kiemelt helyett kapott A magyarság története – 1100 év a Kárpát-medencében témakör, ahogy az erdélyi magyar történelem meghatározó korszakai és eseményei is, de 2017-ben a világvallások ösvényein is kalandozhattak a résztvevők. 2019-ben a torockói és torockószentgyörgyi törzsközönséghez igazán közel álló téma került napirendre. Unitárius írók és szellemi vezetők alakját, eseménydús életútját, művelődéstörténeti hatását vizsgálták az előadások. 2020-ban, a trianoni diktátum 100. évfordulóján annak korabeli és máig tartó hatásait követhették végig az érdeklődők unitárius szemszögből, az előadótól megszokott közvetlen, humoros, élményszerű stílusban. A 2020-as év témája: a legkisebb magyar történelmi egyház ünnep- és hétköznapjai az impériumváltás esztendeiben volt. Az előadások – többek között korabeli egyházi beszámolók, naplójegyzetek, bejegyzések alapján – elevenítették fel, milyen hatással volt az erdélyi magyar unitárius közösségre a tragikus eseménysor, hogyan élte meg XX. századi történelmünk egyik legnagyobb traumáját.

Előadó: Dr. Kovács Sándor egyháztörténész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének előadótanára
Együttműködő partnereink: Torockói Unitárius Egyházközség, Torockószentgyörgyi Unitárius Egyházközség

Az előadásra a belépés díjtalan. Szeretettel várjuk az érdeklődőket!

További információk a Duna-Ház Facebook oldalán és az előadás Facebook eseményoldalán >>

Korábbi előadások >>[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/3″ css=”.vc_custom_1617877315654{border-left-width: 1px !important;padding-top: 0px !important;border-left-color: #000000 !important;border-left-style: solid !important;border-radius: 1px !important;}”][vc_text_separator title=”KISS ELEK MUNKÁSSÁGÁRÓL CÍMSZAVAKBAN” css=”.vc_custom_1631879486580{padding-top: 0px !important;padding-right: 0px !important;padding-bottom: 0px !important;padding-left: 0px !important;}”][vc_column_text css=”.vc_custom_1631879528337{padding-top: 0px !important;padding-left: 20px !important;}”]

A kis székely faluból, Medesérről származó Kiss Elek pedagógiai és teológiai író, műfordító, egyben unitárius lelkész, erdélyi magyar unitárius püspök. Középiskoláit Székelykeresztúron és Kolozsvárt végezte, majd az Unitárius Főgimnáziumban érettségizett 1908-ban. Főiskolai tanulmányait a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karán, valamint az unitárius teológián fejezte be, ezt követően az oxfordi Manchester College-ben töltött két évet. 1915-től hat éven át Kissolymoson volt lelkész, majd a kolozsvári unitárius teológiai akadémia tanára, egy időben dékánja lett. 1946. szeptember 15-től haláláig, 1971-ig volt az erdélyi unitáriusok püspöke. Számos egyházi lap, így az Unitárius Egyház, Unitárius Közlöny, Teológiai Akadémiai Értesítő szerkesztője, a Keresztény Magvető társszerkesztője, az Unitárius Evangélium alapítója. Írásait a Pásztortűz és az angol Christian Life, Az ember feladata az egyetemes emberszeretet és közösségi létforma kialakulásán munkálkodni című cikkét a Világosság közölte. Irodalmi munkássága pedagógiai művekkel kezdődött, majd mint az Ószövetség tanára megírta Az isteni törvény útja c. alapvető művét. Kiadta Bölöni Farkas Sándor Utazás Észak-Amerikában c. munkáját, Varga Bélával közösen szerkesztette A család könyve c. kötetet. Tankönyvet írt a héber nemzeti életről az Ószövetség szerint. A tudomány és a vallás egybehangolásának igényével írta A világ fejlődése az atom szemléletében c. kötetét, s hasonló gondolatok térnek vissza Unitárius Kátéjában is. Magyarra fordította 1923-ban Carpenter Estlin J. A kereszténység helye a világ vallásai között és 1925-ben Buddhizmus és kereszténység c. munkáit.

/Forrás: Wikipédia/[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]