Az 1796-ban született Schweidel József magyar honvéd vezérőrnagy még a híres Simonyi óbester alatt szolgált a napóleoni háborúban. Megjárta Itáliát, Párizst, fontos csatákban vett részt. Nemesi oklevelet is szerzett hosszú, odaadó, akkor már harmincéves szolgálatai elismeréséül. Schweidel József 1849. augusztus 13-án a szőllősi mezőn tette le a fegyvert a cári csapatok előtt. A 13 aradi vértanú egyike lett.
A nemzeti emlékezet érdekesen működik az 1848-49-es forradalom kapcsán is. Szellemi panteonunk szerves része a 13 aradi vértanú, mindenki ismeri magát a fogalmat, de a vértanúk személyisége feloldódott ebben: az egyéniségükről, sorsukról, életükről egyenként keveset tudunk. Pedig ők önmagukban is érdekes, méltó emléket érdemlő személyiségek.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után 1849. október 6-án, 170 éve végezték ki az aradi vértanúkat: 12 magyar tábornokot és egy ezredest. Bár a kivégzett honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet mégis elsősorban az 1849. október 6-án Aradon kivégzett tizenhárom honvédtisztet tartja számon, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú, illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. Kossuth Lajos 1890-ben, az egyetlen fonográfon is rögzített beszédében Aradot a magyar Golgotának nevezte.
Filmklubunk különkiadásában a 170 éve történt tragikus eseményekre emlékeztük.
Magyar dokumentumfilm, 2018
A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott!
Feliratozva a teletext 888. oldalán.
Forgatókönyvíró: Bohák György, Mészáros Ferenc
Operatőr: Laczkó Sándor, Markert Károly, Oszkocsil Milán
Rendezte: Bohák György
