[vc_row disable_element=”yes”][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-mail-reply” icon_size=”28″ title=”VISSZA” read_more=”box” link=”url:https%3A%2F%2Fduna-haz.com%2Fketszeres-kisebbsegben-az-uj-imperiumban%2F|title:K%C3%A9tszeres%20kisebbs%C3%A9gben%20az%20%C3%BAj%20imp%C3%A9riumban”][/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_single_image image=”55624″ img_size=”1200×600″ alignment=”center”][vc_column_text css=”.vc_custom_1579610678169{padding-top: 20px !important;}”]
1920. június 4-én írták alá a versailles-i Nagy Trianon palotában azt a békediktátumot, mely területe kétharmadával megcsonkította a történelmi Magyarországot.
A trianoni békeszerződés (vagy trianoni békediktátum) az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai között létrejött békeszerződés volt, amely többek között az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.
A gróf Apponyi Albert által vezetett magyar delegáció hosszas munka után, Teleki Pál „vörös térképével”, etnikai, néprajzi, történelmi munkák és érvek tucatjával érkezett meg 1920 januárjában Párizsba – mindhiába. A magyar küldöttséget a tárgyalások ideje alatt házi őrizetben tartották, szót pedig csak 1920. január 16-án, a béketervezet véglegesítése után adtak Apponyi Albert vezérszónoknak. A konferencián Magyarországnak nem volt lehetősége érveket hozni a csehszlovák, román és délszláv területi követelések, a hamisított etnikai adatok és kérdőívek ellenében, az antantnak lényegében semmi másra nem volt szüksége, mint két megbízottra, akik aláírják majd a kész szerződést. Erre az aktusra végül 1920. június 4-én, a Nagy-Trianon palotában került sor, ahol két politikus, Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd írta alá a trianoni békediktátumot, ezzel szentesítették a történelmi Magyarország szétszakítását.
A trianoni béke pontjai ismertek: Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát, ennek megfelelően 320 ezer négyzetkilométer területű, húszmilliós középhatalomból 90 ezer négyzetkilométeres, hétmillió lakost számláló kisállammá vált. Románia megszerezte a Partiumot és Erdélyt, a délszláv állam a Délvidéket, Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. A béke minden más szempontból is gúzsba kötötte az országot, miután a háború egyik felelőseként tetemes jóvátételt szabott ki Magyarországra, hadseregét 35 000 főben határozta meg, és számos egyéb gazdasági és katonai kérdés kapcsán sértette a vesztes állam szuverenitását.
Az erőszakos trianoni diktátum megtagadta mindazon elveket, melyek nevében megszületett. Annak ellenére, hogy a területeket gyarapító országok célja hivatalosan a nemzeti önrendelkezés megvalósítása, önálló nemzetállamok létrehozása volt, a békekonferencián valójában az a cél vezérelte őket, hogy Magyarország területéből minél nagyobb részt szerezhessenek meg.
Az elcsatolt országrészeken kisebbségbe szorult magyarság sorsa ezzel súlyosan megpecsételődött, a 20. század második felében a trianoni döntésnek köszönhetően kollektív történelmi tragédiák sora kezdődött el, melyek sebeit a Kárpát-medencében és a világon szétszóródva élő magyar nemzeti közösség a mai napig nem heverte ki. A trianoni diktátumot 1920. június 4-én, budapesti idő szerint 16.32-kor a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a Galérie des Cotelles-ben írta alá a magyar küldöttség.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]
