[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-mail-reply” icon_size=”28″ title=”VISSZA” read_more=”box” link=”url:https%3A%2F%2Fduna-haz.com%2Fluther-asztalanal%2F|title:Luther%20asztal%C3%A1n%C3%A1l%3A%20dramatikus%20el%C5%91ad%C3%A1s”][/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column width=”1/2″][vc_column_text css=”.vc_custom_1665845984893{padding-top: 0px !important;}”]

A reformáció napja több protestáns egyházban október 31-én tartott ünnepnap. A hagyomány szerint 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton, a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német ágostonrendi szerzetes a wittenbergi vártemplom ajtajára a bűnbocsátó levelek árusításával kapcsolatos 95 tételét. Újabb kutatások szerint a legvalószínűbb, hogy a tételeket Luther először levél útján juttatta el feletteséhez, a megyés püspökhöz, nem pedig a templomajtóra szögezte ki.

Luther ezen cselekedetét a keresztény egyház a reformáció kezdeteként tartja számon. Téziseit a katolikus egyház megreformálása érdekében tette közzé: elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette. Ezt követően Luther III. (Bölcs) Frigyes szász választófejedelem védelme alatt élt Wartburgban, ahol 1522-ben lefordította németre az Újszövetséget. Nézetei hosszas harcok árán utat törtek maguknak, és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb, Kálvin János (Jean Calvin), genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

A reformációt eleinte különböző dátumokkal kapcsolatban ünnepelték: Luther születésének évfordulóján (november 10.), illetve halála napján (február 18.), az Ágostai hitvallás hivatalos felolvasásának napján (június 25.). 1667-ben, a 95 tétel nyilvánosságra hozásának 150. évfordulóján a II. János György szász választófejedelem által vezetett szászországi evangélikus egyházi főtanács elrendelte, hogy ezt a napot, amelyet a vallásjavítás kezdőpontjának lehet tekinteni, megünnepeljék. Ettől az időtől fogva lassanként más evangélikus egyházakban is szokásba jött ennek a napnak, vagy a rá következő vasárnapnak a megünneplése. A történelemi protestáns felekezetek a reformáció emléknapján emlékeznek meg az ellenreformáció áldozatairól, köztük a gályarabnak eladott prédikátorokról.

Magyarországon is nagy hagyománya van a nap megünneplésének, a legtöbb protestáns gyülekezet ünnepi istentiszteletet tart ezen a napon. 1939 óta pedig október végén rendezik meg az Országos Protestáns Napok ünnepségsorozatát a legnagyobb protestáns egyházak.

Forrás: OSZK, Wikipédia

[/vc_column_text][/vc_column][vc_column width=”1/2″][vc_single_image image=”58263″ img_size=”1200×1200″ alignment=”center”][/vc_column][/vc_row]