[vc_row][vc_column width=”1/2″][bsf-info-box icon=”Defaults-calendar” icon_size=”28″ title=”2021. MÁRCIUS 15. HÉTFŐ 11:00*”]*Romániai idő szerint![/bsf-info-box][/vc_column][vc_column width=”1/2″][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]

Március 15-i megemlékezés Csombordról. Az összeállítást a Duna-Ház Facebook oldalán tesszük közzé március 15-én.

[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row][vc_row][vc_column][vc_video link=”https://youtu.be/UPnwGfju9_s” align=”center”][vc_column_text css=”.vc_custom_1615884150004{padding-top: 20px !important;}”]

Boros Erzsébet és a Csombordi Pipacs Néptánccsoport tagjai alkalomhoz illő népdal-összeállítással emlékeztek meg nemzeti ünnepünkről, az 1848-49–es szabadságharc évfordulójáról. A népdalok végigkísérték a szabadságharc eseményeit, a verbuválást, a harchoz társuló érzelmeket, egészen a tizenhárom aradi vértanú mártírhaláláig.

Boros Erzsébet népdalénekes, a Pipacs Néptánccsoport vezetője

Boros Erzsébet erdélyi népdalénekes, népdaléneklést, kézművességet oktató népművész, óvónő, közösségépítő, a magyar népi értékek megőrzésében és élményszerű átörökítésében elkötelezett előadó, a Duna-Ház előadásainak rendszeres fellépője. Tudását sok fiatalnak adja át Erdélyben, az anyaországban és a Kárpát-medencében, a Csutorás Nemzetközi Népzenei és Néptánc Táborok oktatójaként is.

Csombordi Pipacs Néptánccsoport

A Nagyenyedtől mindössze 4 km-re, a Maros bal partján fekvő Csombord szőlőhegyeiről, boráról híres vidék, ahol a fiatalok példaértékű módon viszik tovább a szőlőművelés, bortermelés és a népi kultúra hagyományait. A 2009-ben alakult Pipacs Néptánccsoport három korosztályt foglal magában a kisiskolásoktól a fiatal felnőttekig. Látványos, életvidám néptánc előadásaikkal rendszeresen fellépnek környéki és távolabbi rendezvényeken, a népzene és néptánc eszközeivel felhívva a figyelmet a közösségük népszokásaiból fakadó összetartó erőre. 2020-ban a Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni diktátum 100. évfordulóján az online térben táncolták körbe a Káprát-medencét, sokakat elkápráztatva tánctudásukkal.

Csombord

Az Árpád-kori eredetű település lakossága a 16. században tért át a református hitre. Református gyülekezete a mai napig anyaegyház. Román lakói a 18. század elején költöztek be. A 18–19. században Csombord a Kemény család és a nagyenyedi református kollégium birtoka volt. Már a 19. században az Erdélyi-hegyalja egyik legelismertebb bortermelő faluja volt, nagyrészt a Kemény bárók felelős gazdálkodásának köszönhetően.

1848–1849-ben az itteni kastélyában lakó Kemény István töltötte be Alsó-Fehér vármegye alispáni tisztét. 1849. január 8-án a Maros jegén, –24 °C-os hidegben itt eskette fel csapatát Axente Sever arra, hogy bemennek Nagyenyedre. A nagyenyedi vérengzésben Axente nem vett részt, hanem végig Csombordon maradt. Sokan azonban éppen idemenekültek a városból a felkelők elől, és itt nem esett bántódásuk.

Előadók: Boros Erzsébet népdalénekes és a Csombordi Pipacs Néptáncscsoport tagjai
Közreműködnek: Bakk Melinda, Bakk Orsolya, Tamás Ágota, Katona Kinga Erzsébet, Boros Róbert, Köble Tibor, Köble Norbert, Tamás Lóránd, Mucsi Róbert

További információk, fotók, kisfilmek a Csombordi Pipacs Néptáncscsoport, Boros Erzsébet népdalénekes és az esemény Facebook oldalain >>

Korábbi előadások >>[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]