[vc_row][vc_column][bsf-info-box icon=”Defaults-calendar” icon_size=”28″ title=”2018. ÁPRILIS 6.”][/bsf-info-box][vc_single_image image=”52146″ img_size=”1200×600″ alignment=”center”][vc_column_text]

Mátyás az igazságos? Mi vezetett Mohácshoz?

A sokarcú uralkodóról, a karizmatikus vezetőről, a megszépítő mítoszokról és a magyar történelem meghatározó korszakáról szólt Dr. Kovács Sándor egyháztörténész első tavaszi történelemórája. Királlyá választásának 560. évfordulója tiszteletére a 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította a nemzetpolitikai államtitkárság. Az emlékév aktualitását az uralkodó születésének 575. évfordulója is alátámasztja.

Az 1458 és 1490 között uralkodó Mátyásról túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a leghíresebb királyunk, akit nemcsak a magyar, hanem számos környező nép történetírása is eképpen tart számon. Erőskezű, jelentős vezetőként vonult be a történelembe: megerősítette a Magyar Királyságot, felismerve, hogy csak úgy lehet megállítani az Oszmán Birodalom terjeszkedését, ha állama szilárd. A reneszánsz kultúra elvhű mecénása volt, világhírű könyvtárat tartott fenn ritka és értékes kódexekkel. Emlékét számos népmese, monda és legenda őrzi, amelyekben nevének népszerű díszítő jelzője az „Igazságos”. Ezek a történetek egy olyan királyról szólnak, aki remekül értett a közemberek nyelvén, mély együttérzéssel viseltetett sorsuk iránt, számos jobbágysorban élőt karolt fel.

Uralkodói teljesítménye már kortársai körében heves vitákat váltott ki, az utókor történészei pedig máig sem jutottak egyetértésre. Kritikusai szerint Mátyás elhanyagolta a török veszélyt, és értelmetlen nyugati hódító hadjáratokra fecsérelte a rendelkezésére álló katonai, illetve a kíméletlen adóztatás révén gyűjtött gazdasági potenciált. A másik nézet szerint viszont belátta, hogy az akkori Magyarország önmagában képtelen ellenállni a török veszélynek, és ezért nagyobb államhatalom létrehozására törekedett. Felismerte, hogy korában a fejlődés Kelet-Közép-Európában az államszövetségek irányába halad. Elvitathatatlan érdeme, hogy választott királyként sikerült megszilárdítania hatalmát, a középkori uralkodói hatáskör szinte minden lehetőségét kiaknázva. Jó érzékkel állította maga mellé az uralkodáshoz szükséges társadalmi erőket; mesterien kommunikált és kiváló stratégaként igyekezett külföldön és belföldön egyaránt jó hírét kelteni saját személyének, hogy ennek révén is politikai támogatást szerezzen. Legfontosabb célját, fia, Corvin János trónra lépését azonban nem sikerült keresztülvinnie.

Az előadást az igazságos Mátyás király alakját megidéző kisfilmek színesítették.

előadó: Dr. Kovács Sándor egyháztörténész, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet Egyháztörténeti Tanszékének előadótanára
helyszín: Duna-Ház, Torockó, Fő utca 292.

A belépés a Duna-Ház rendezvényeire ingyenes.[/vc_column_text][/vc_column][/vc_row]